PETE WENTZ 7 NAPJA
HÉTFŐ: Amikor ezt a blogot olvassátok, már túl vagyunk az MTV Video Music Awardson. Nagyon komolyan készülünk a fellépésünkre, hiszen ez a Világ egyik legnézettebb zenei show-ja! Óriási megtisztelés színpadra lépni a gálán: ott, ahol néhány éve még csak tehetséges amatőrökként mutattak be minket! Alig várom már, hogy láthassam, mivel rukkolnak ki a többiek! Nelly Furtadót, a Foo Fighterst, Kanye Westet és Amy Winehouse-t mindenképpen megnézem! Itt egy kép egy másik díjkiosztóról - szerintem nagyjából így fogunk kinézni az MTV vörös szőnyegén is! Azt persze nem garantálom, hogy a majom is velünk tart majd. :-)
KEDD: New Yorkba kellett repülnöm egy fotózás kedvéér, ugyanis én leszek a DKNY Jeans új reklámarca! A képek zseniálisak lettek, sokat tanultam a stylistoktól, és az egész stáb nagyon profi volt! Szeretném, ha az én cégemnél is ilyen flottul mennének a dolgok, és ez egy jó lehetőség volt arra, hogy ellessem a mesterfogásokat!
A szállodai lakosztályom elött egy csapat rajongó várt rám - fogalmam sincs, hogyan találtak meg! Mindíg más álnéven jelentkezek be: ezúttal Nick Papagiorgio voltam. Korábban Lil' Wayne egyik becenevét, a Weezy F. Baby-t használtam - de aztán eszembe jutott, hogy a fickónak sok riválisa van, és féltem, hogy még a végén engem csinálnak ki helyette, úgyhogy kénytelen voltam " nevet változtatni".
SZERDA: Ma találkoztam az egyik kedven tetoválóművészemmel, aki befejezte az egyik ábrámat. Tudom, hogy már így is sok kép van rajtam, de az az igazság, hogy a többségük félkész állapotban van. Egyrészt azért, mert össze-vissza csaponganak a gondolataim, és folyton vacillálok, hogy végül mi legyen belőlük, másrészt azért, mert olyan alacsony a fájdalomküszöböm, mint egy hétéves gyereké. Késöbb Ashlee-vel mentünk bulizni a városba, Kanye West partijára, és enyhén szólva idegesített, hogy a paparazzók utánunk loholtak. Évek óta ez az első normális kapcsolatom - utálnám, ha tönkretennék!
CSÜTÖRTÖK: Épp most folyik a turnénk, amelynek során szinte az egész világot bejártuk, és amerre csak megfordulunk, őrült nagy bulit csapunk. Játszottunk már Japánban, Ausztráliában, Oroszországban, Belgiumban, Ausztriában és Angliában is. A koncertjeinken szinte mindíg teltház van, ami eleinte egy kicsit félelmetes volt Nem is szeretném, ha megszoknánk a sikert, mert attól tartok: elkényelmesednénk. Az unalmas órákat különböző gaztettekkel ütjük el. Ma például az egyik barátunkkal, Dirtyvel lenyúltunk egy golfkocsit, és azzal száguldoztunk egészen addig, amíg az egyik biztonsági őr a nyomunkba nem eredt. Én idejében leléptem, de Dirtyt fülön csípték, és arról faggatták, ki volt az a csaj mellette. Látjátok, ezért jó szűk, lányos farmert viselni!
PÉNTEK: A szülővárosunkban szörnyű játszani, mert ilyenkor az összes rég látott (és rég elfeledett) ismerősünk megtalál, és ingyenjegyet akar kunyerálni. Ennél rosszabb már csak az, amikor kábé egyórányira koncertezünk Chicagótól, mert a rokonok, akik "hajlandók" idáig autókázni, azt hiszik, hogy az "áldozatukért" cserébe VIP-ellátásban részesülnek majd. Vérciki, amikor arról sztoriznak a többieknek, hogy milyen csínytevéseim voltak gyerekkoromban! Anyámék más lapra tartoznak ők szuper fanatikusok. A falukon van egy parafa tábla, rajta a térképpel, és minden helyszínünkre odatűztek egy gombostűt, és tudják, hogy hol tartunk éppen. Ezúttal magukkal hozták a kutyámat, Hemingway-t is, ami különösen nagy meglepetés volt!
SZOMBAT: Ma bemutattam Ashlee-t a szüleimnek! Szörnyen paráztam, de végül minden jól sült el, mert anyám bedobott néhány koktélt, és lazára vette a figurát! Együtt vacsoráztunk az egyik kedvenc éttermemben, utána a barátaimmal találkoztunk, és kosármeccset néztünk. Nem vagyok valami nagy sportrajongó, sőt, halvány gőzöm sincs, hogy melyik csapat jó, de szörnyen lelkesen tudok drukkolni. Sajnos úgy tűnik, nem vagyok jó ómen, a Chicago Bulls például azóta veszít, amióta - nagy szimpátiámat bizonyítandó - egy Jordan-logóval ellátott basszusgitárt használok.
VASÁRNAP: Ma érdekes kalandban volt részünk Ashlee-vel! Lenyomtam egy laza DJ-szettet az egyik klubban, majd úgy döntöttünk, hogy átmegyünk egy másik helyre, úgyhogy leintettünk egy taxit. A fickó teljesen kész volt, amikor megtudta, hogy zenélek. Kérdezősködött, hogy milyen zenét játszunk, és megpróbált rábeszélni, hogy változtassunk stílust, mert az emo már nem elég frankó, és szerinte a vallásos rock lesz az új trend. Nyugi, nem tudott meggyőzni!
powered by: Nikosz
BRAVO 2007/16. száma:
Ashlee Simpson segített Pete Wentz-nek, hogy az megszabaduljon a repüléstől való félelmétől! "Ha velem van, sokkal nyugodtabban szállok fel a gépre. A múltkor még egy szivárványt is lefotóztam az új iPhone-ommal!" - nyilatkozta a FOB rockere a blogjában.
Ashley & Pete összebútoroztak!
A szerelmespár tagjai nemcsak a nyilvánosság előtt vállalják az összetartozásukat, de össze is költöztek. A fészek Hollywood Hills-en található, 2000 négyzetméteres, tehát bőven van hely az utánpótlásnak is - bár Pete egyelőre hallani sem akar a gyerekvállalásról!
Augusztusi IM cikke (aki esetleg nem olvasta :))
Pete & Ashlee:
SZEX: YES!
MELÓ: NO!
Alig kezdődött el, de lehet, hogy máris vége Pete És Ashlee kapcsolatának???
Már a nyilvánosság előtt is vállalják kapcsolatukat, de úgy tűnik, mégsem alakulnak tökéletesen a dolgok Pete Wentz és Ashlee Simpson között!
A Fall Out Boy rockere 28. születésnapját ünnepelte az egyik trendi Los Angeles-i bárban, és a vendégek között természetesen ott volt újdonsült barátnője, Ashlee is. A fiatalabbik Simpson lány kissé morcosan viselkedett, Mint kiderült: hangulatváltozásának nyomós oka volt!
A buliba érkező Pete-től ugyanis az MTV riportere interjút kért, és a kérdések között az is szerepelt, hogy lehetségesenek tartja-e, hogy a közeljövőben közös dalt készítsen a szerelmével!
"Ez a leghülyébb pletyka, amit valaha hallottam! Eszem ágában sincs vele dolgozni! Nem stílusom, amit csinál, bár bevallom, hallottam a készülő anyagát, és 1-2 számot egész jónak találtam!" - nyilatkozta Pete, miközben az énekesnő közvetlenül mellette állt.
Hát csoda, hogy nem esett jól neki a kíméletlenül kemény kritika?
Bennfentesek szerint Ashlee az első adandó alkalommal kérdőre vonta a gitárost, és bár a többi vendég előtt megpróbálta a felhőtlen boldogság látszatát kelteni, ismerőseik mégis tudták, hogy mosolyszünet van.
Hogy meddig tart, az csak Pete-en múlik...
És íme egy interjú a srácokkal a májusi IM-ben :
EMO SUPERSTARS! FALL OUT BOY
Öntörvényű rockerek, akik sokévnyi próbálkozás után végre befutottak, és az egész világot meghódították! Lehet, hogy a Fall Out Boy-os srácok nem mintapolgárok - de hogy nagy arcok, az kétségtelen!
- Mit szóltok ahhoz, hogy az emo csúcsbandájának tartanak benneteket?
Pete: Ha arra gondolnak, hogy emocionális - vagyis érzelmekkel teli - zenét játszunk, akkor részünkről oké.
Patrick: Egyébként meg le a saktulyákkal!
- Mi az igazság abból, hogy a véretekkel nyomtattok posztereket?
Patrick: Ahogy a pletykák többsége, úgy ez sem fedi a teljes valóságot. A vérünkkel kevert vörös festéket használjuk néhány limitált példányszámú plaktához, amelyeket a turnénk állomásain egy-egy szerencsés rajongó nyerhet meg.
- Valljuk be, eléggé őrült ötlet!
Pete: Közösen dolgoztuk ki, és nagyon büszkék vagyunk rá! Egy zenekari megbeszélésen viccből kezdtünk gondolkodni ezen az ötleten, és annyira belejöttünk, hogy a végén úgy döntöttünk, hogy megvalósítjuk.
Andy: Lehet, hogy a vérünktől tönkremegy a nyomdagép és kegyetlenül büdös is lesz, de sebaj!
- Vannak komoly pillanatok is? Előfordul, hogy a koncerten 1-2 dalt megkönnyeznek a rajongók?
Pete: Csak akkor, amikor titkon hagymával szórjuk tele a nézőteret és a kivetítőn szívfacsaró jelenetek mennek!
- Mi a helyzet a divatcégeddel, Pete?
Pete: Clandestine-nak hívják és olyan cuccokat készít, amelyek még a hozzám hasonló békákat is menő szexistenné varázsolják! Könyveket is kiad a cég, például az én totális elszállásaimat!
- Már a legnagyobb sztárok között tartanak számon benneteket. Vannak pikáns celebrity-sztorijaitok?
Joe: Nincsenek, mi tök uncsik vagyunk, nem úgy, mint a Good Charlotte. Egyikünk csaja sem híres, kivéve persze Pete-et. Ő a csapat különce.
Pete: Nekem van egy sztorim! Az a csaj, aki a 2004-es olimpiát aranyérmet nyert valamelyik tornászszámban, egy interjúban azt mondta, hogy meg akar ismerkedni velem.
- Legalább a nevét tudod?
Pete: Nem. Fogalmam sincs, hogy hívják.
Joe: Na, ennyire vagyunk mi unalmasak, sőt, tufák is!
Pete: Én szívesen találkoznék vele. A viccet félretéve, nagy dolog lehet olimpiát nyerni, bár én semmit se tudok a sportról.
- Kiadótok is van...
Andy: Pete-nek van! És nem közösködik velünk!
Pete: A Decaydance az enyém és egy barátomé. Nálunk van a Panic! at the Disco és a Gym Class Heroes is. Kajáljátok csak a lemezeiket, mert kell a pénzetek, hogy új kocsit vehessek!
- Ők is olyan különc fazonok, mint a FOB!
Pete: Jegyezzétek meg, hogy ha a jó zenéhez érdekes imázs is tartozik, akkor már garantált a siker!
Patrick: Mi nem vagyunk különcök! Épp ellenkezőleg, tök átlagos fickók vagyunk!
Joe: De átlagon felülien sármosak!
- Amikor dalokat írtok, gondoltok arra, hogy hogyan fogadják majd őket a rajongók?
Patrick: Egy dolgot jól az eszünkbe vésünk: minél jobban erőlködünk, annál jobban meghazudtoljuk önmagunkat. Nem akarjuk kielégíteni az igényeket, inkább alternatívákat akarubk mutatni. Magunkat adjuk, és ha ez valakinek bejön, akkor az király.
- Mihez kezdtetek az első komolyabb fizetésetekkel?
Patrick: Jobb gitárokat, erősítőket, dobokat és egyéb kütyüket vásároltunk. Ha most valaki a kezembe nyomna egy 3 millió dolláros csekket, biztos, hogy simán el tudnám verni ezt az összeget egy jó hangszerboltban!
- Az előző albumotok után turnéra mentetek, majd szinte rögtön stúdióba vonultatok. Nem volt szükségetek pihenésre?
Patrick: Mindenki ezzel idegesített akkor is - de ha egyszer jó dalaink vannak, mi a fenének vártunk volna?
Andy: Nem voltunk annyira fáradtak, hogy hosszú vakációra kelljen mennünk.
Pete: Vagy elvonóra...
Patrick: Attól azért még messze vagyunk!
BRAVO 2007/11. száma:
Fall Out Boy emlékkönyv
A Fall Out Boy két tagja, Patrick és Pete igazi kemény arcok. Azonban még ők is elérzékenyülnek, amikor felidézik legtitkosabb emlékeiket. Hogy mik is ezek? Most első kézből tudhatjátok meg!
-Mi volt a legjobb gyerekkori élményetek?
Patrick: Volt egy házunk. Na nem kell nagy villára gondolni, tényleg egyszerű kis hely. A kertünk legalább nagy volt, tele fákkal. Ha kinyitottuk az ablakot és az ajtókat, csak úgy ármalott be a friss, tavaszi levegő. Imádtam, talán ennél jobb élményem nem is volt.
Pete: Fura, de nekem szinte minden egy szuperhőshöz, He-Manhez kötődik. Teljesen bele voltam zúgva ebbe a karakterbe, azt hittem, egyszer majd én is olyan erős leszek, mint ő. Valahogy nem jött össze...
-És a legrosszabb?
Pete: A szüleim elváltak, úgy 6-7 éves korom körül. Pont szülinapom volt, és ahogy vége lett a partinak, szóltak, hogy beszélni szeretnének velem. Elmondták, hogy külön költöznek. Elég sokkoló élmény volt, sokáig nem tudtam túltenni magam ezen.
Patrick: Szerencsére nagyon jó gyerekkorom volt, szóval nincs rossz emlékem.
-Hogyan emlékeztek vissza az első csókra?
Pete: Annie-nek hívták a lányt. Úgy éreztem magam, mintha az egész világot kiszínezték volna. Nagyon állat volt. Jól csókolt, igazán szép emlék maradt!
Patrick: Az első igazi csók gimis koromban történt, de már 3-4 éves koromban is volt valami egy lánnyal. Csillagok Háborúját játszottunk az utcán, én voltam Han Solo, ő pedig Leia hercegnő. A szerep kedvéért kötelező volt megcsókolnia. Igazából borzasztóan éreztem magam. Szörnyű élmény volt.
-Milyen volt kettőtök első találkozása?
Pete: Amikor először találkoztam Patrickkel, teljesen más kép jött le róla. Azt hittem, hogy egy művészlélek, egy igazi elvont arc. Aztán rengeteget dumáltunk és kiderült, hogy pontosan az ellentéte annak, amit elképzeltem.
Patrick: Régebben volt egy bandám. Nagyon kemény zenét nyomtunk. Én később csatlakoztam a csapathoz, a többiek pedig folyton egy Pete Wentz nevű tagot istenítettek. Állandóan legendákat meséltek róla. Meg kellett néznem magamnak. Amikor találkoztunk, ránéztem, és csak annyit tudtam mondani: "Azt hittem magasabb vagyok nálad!"
-Mit szeretnétek, az emberek hogyan emlékezzenek majd rátok?
Patrick: Nincsenek nagy igényeim. Ha egyszer már nem leszek, azt szeretném, ha az emberek azt mondanák, ez egy jó srác volt. Esetleg egy jó nagyapa. De semmi extra.
Pete: Én meg sem akarok halni. A legjobb lenne, ha hibernálnának, és akkor ébresztenének fel, amikor már jobban mennek a dolgok a Földön. Lehet, hogy akkorra már lesz egy Fall Out Boy-musical vagy egy múzeum. És persze világbéke, amit a zenénk teremt meg. Ennyivel kiegyeznék!
|